18.rész

Akkor éreztem hogy megrángatja a testem és beleremegnek lábaim olyan nagy erővel.

- Én vagyok az Nick.. nem Matt.. - nézett rám nagy, kikerekített szemekkel.

- Nick.. - próbáltam magamhoz térni.

Újra róla képzelegtem.. ez az érzés már lassan az őrületbe kerget. Soha nem fogom megérteni miért pont ő .. bár talán van rá magyarázat, de ez csak is Matt tudja.

- Jól vagy Dorothy..? - simította meg hideg kezem.

- Persze.. persze csak.. azt hiszem megtudnék őrülni.. mintha valami hiányozna belőlem.. és úgy értve ahogy kimondom. - fordultam a polcok felé és félelmemben pakolgattam Nick cuccait.

- Megértem.. így érzem én is mikor nem vagy mellettem.. vagy mikor még mindig miatta vágyódsz pedig tudod, hogy átverés az egész. - kutatta fel ujjaival ágyát majd leült.

- Nem, már nem akarom őt többé.. csupán..csupán - ültem le a feszengő Nick mellé.

- Én csak vissza akarlak kapni.. vissza ugyan azt a lányt aki akkor megcsókolt. - vetett rám szomorú képet.

- Nem hiszem hogy valaha is lehetne már olyan.. - álltam fel háttal neki.

- Tudod.. én nem hiszem hanem tudom.. lehet olyan. - sétált oda hozzám.. majd ujjaival hátra simította fürtjeim.

Ez a fiú többet tud a világról mint bárki és azt is tudja hogyan lehet szavak nélkül elbűvölni egy nőt. Mindenki számára csak egy vak srác.. ő még is többet lát belőlem mint más. Tudja miután vágyódom, mit szeretnék. Talán már sosem fogom látni a magas, helyes Matt-et míg meg nem vakulok megint ami valószínű nem fog bekövetkezni.. így az sem hogy láthatom. Új életet kell kezdenem.

Nick csontos ujjai magához fordítottak ezután éreztem hogy lassan a mellettünk álló falnak tol és hevesen ajkaimba kap.

- Nem tudod milyen régóta akartam ezt.. - suttogta Nick majd nagy mosoly vetett rám.. forró leheletét még mindig éreztem nyakamon. Túl ismerős volt a csók.. az érintés.. és a mosoly utána. Eltoltam magamtól majd megvizsgáltam..

- Matt?! - nyögtem ki halkan.

- Te megőrültél.. - mosolygott.

Csak egy ember mosolyogna még ezen is.. és ő Matt. Ez nem lehet..

- Azt hitted új életet kezdhetsz majd nélkülem? - nevetett azon a jó öreg, ismerős hangján.